-
1 ἐρημία
ἐρημία, ἡ, Einöde, einsamer Ort, Wüstenei, ἄβατος Aesch. Prom. 2; Eur. Cycl. 622; Σκυϑῶν Ar. Ach. 704 Lys. 788; Einsamkeit, Verlassenheit, Hülflosigkeit, ἐρημία με σμικρὸν τίϑησι Soph. O. C. 961; ἐρημίαν ἄγειν, ἔχειν, einsam, verlassen sein, Eur. Med. 50 Bacch. 609; ἐρημίᾳ δοῦναι, verwüsten, Tr. 95; vom Verwais'ten, Hülflosen, Is. 1, 3. 2, 12. 13; δι' ἐρημίαν ἄλλοις προςιόντες Thuc. 1, 71, vgl. 3, 67; νῆσος ἀτριβὴς πᾶσα ὑπ' ἐρημίας 4, 8; ἐν ἀνδρῶν ἐρημίᾳ, Mangel an Menschen, 6, 102, wie Plat. Legg. III, 694 e; νέων I, 635 a; φίλων Phaedr. 232 d, wie Xen. Mem. 2, 2, 14; λύχνων Ar. Av. 1484; ἡδομένα βροτῶν ἐρημίαις Eur. Bacch. 875; διὰ πενίαν καὶ ἐρημίαν τοῠ δεσπότου Plat. Rep. VI, 495 e; ποῖ κακῶν ἐρημίαν εὑρω μολών, Freiheit von Unglück, Eur. Herc. f. 1017; τῆς τῶν ἐναντιωσομένων ἐρημίας ἀπολαύων, sich die Abwesenheit der Gegner zu Nutze machend, Dem. 13, 19; – ἡ ἀπ' ἀλλήλων ἐρημία Ael. H. A. 1, 46, vgl. 6, 44.
-
2 ερημια
ἥ1) пустынное место, пустыня(εἰς ἐρημίας ἀποχωρεῖν Arst.; ἀοίκητος ἐ. Plut.)
ἐ. διὰ τέν ψάμμον Her. — песчаная пустыня2) степь(Σκυθῶν Arph.)
3) одиночество, уединение(ἐ. καὴ ἀφιλία Arst.)
ἐρημίαν ἄγειν или ἔχειν и ἐρημίας τυχεῖν Eur. — жить в одиночестве, быть одиноким4) покинутостьοἱ δι΄ ἐρημίαν ἄλλοις προσιόντες Thuc. — те, которые будучи оставлены (одними союзниками), обращаются к другим
5) лишенность, отсутствие, недостаток(φίλων Xen.; ὅπλων Plut.)
βροτῶν ἐρημίαι Eur. — безлюдные места;ἐρημίᾳ ἀνδρῶν Thuc. — из-за недостатка в людях;ἐν τῇ λύχνων ἐρημίᾳ Arph. — куда не проникает ни один луч света;ἥ ἐ. τῶν κωλυσόντων Dem. — отсутствие таких, которые помешали бы;δι΄ ἐρημίας πολεμίων πορεύεσθαι Xen. — продвигаться, не встречая противника;κακῶν ἐ. Eur. — избавление от зол;ἐ. νοῦ Plut. — неразумие, безрассудство6) опустошение, разорение -
3 ἐρημία
ἐρημ-ία, ἡ,I of places, a solitude, desert, wilderness, Hdt.3.98, A.Pr.2, etc. ;ἡ Σκυθῶν ἐ. Ar.Ach. 704
;ἀφίκετ' εἰς ἐ. Id.Lys. 787
; ἕρπει εἰς τὰς ἐρημίας to solitary places, Arist.HA 610b24, etc.II as a state or condition, solitude, loneliness, ἐρημίαν ἄγειν, to keep alone, E.Med.50 ;μονάδ' ἔχουσ' ἐ. Id.Ba. 609
(troch.) ;ἐρημίας τυχών Id.El. 510
; ; of persons, isolation, destitution, S.OC 957, Lys.18.25 ;πολλὴν ἡμῶν ἐ. καταγνόντες Is.1.2
; δι' ἐρημίαν from being left alone, Th.1.71, cf. 3.67 ;ἐρημίας ἐπειλημμένοι D.3.27
;εὑρετικὸν εἶναί φασι τὴν ἐ. Men.39
.b of places, desolation,ἐρημίᾳ δοῦναί τι E.Tr.97
; ἐρημία..πόλιν ὅταν λάβῃ ib.26 ;ἀτριβὴς ὑπ' ἐρημίας Th.4.8
.2 c. gen., want of, absence,φίλων X.Mem. 2.2.14
; ἀρσένων, βροτῶν, ἀνδρῶν, E.Hec. 1017,Ba. 875 (lyr., pl.), Th. 6.102 ; (lyr.), etc. ; δι' ἐρημίας πολεμίων πορευόμενος without finding any enemy, X.HG3.4.21 ; τὴν ἐ. τῶν κωλυσόντων ὁρῶν seeing that there would be none to hinder him, D.4.49 ; ἐ. σώματος, = κενόν, Zeno Stoic.1.26 ; even ἐ. κακῶν freedom from evil, E. HF 1157. -
4 συμ-πλέκω
συμ-πλέκω, zusammenflechten, verbinden; καὶ ξυνδεῖν, Plat. Polit. 309 b; ξυμπλέκοντες τὼ χεῖρε ἐς τοὐπίσω, Thuc. 4, 4; von der Ehe, Θέτιδι συμπλακείς, Soph. frg. 548; zusammenkommen, ἀπόρῳ γε τῷδε συμπεπλέγμεϑα ξένῳ, Eur. Bacch. 799; von der Begattung, Ael. H. A. 8, 1. 9, 13 und sonst; συμπλακέντα τῇ Σκυϑῶν ἐρημίᾳ, Ar. Ach. 669; übertr., τοὔνομα, Plat. Soph. 268 c; τὰ ῥήματα τοῖς ὀνόμασι, 262 d; συμπλακεὶς λόγος, Theaet. 202 b; συμπλεχϑεῖσιν, Tim. 80 c. – Pass. = sich umschlingen, ἀλλήλοις, Plat. Conv. 191 a; bes. zum Kampfe, wie die Ringer, συμπλακῆναί τινι, mit Einem kämpfen, Her. 3, 78; συμπλακείσης τῆς νηός, 8, 84; Pol. 3, 69, 13; u. Sp., wie Plut. συμπλακέντες διαγωνίζεσϑαι, Them. 8; πᾶσι συνεπλάκη, Polem. 2, 8; auch vom Wortstreite, Plat. Legg. XI, 935 c; συνεπλάκησαν ἀλλήλαις αἱ πράξεις, sie wurden verwickelt, Pol. 4, 27, 2, u. öfter.
-
5 Σκυθαι
- ῶν οἱ скифы (собирательное название кочевых племен по нижнему течению Дуная и к сев. от Черного и Каспийского морей) Hes., Her.Σκυθῶν ἐρημία ирон. Arph. — отпрыск скифских пустынь
-
6 Σκύθης
AΣκύθᾰ Thgn.829
, Ar.Th. 1112, etc.:— Scythian, first in Hes. Fr.55: prov., Σκυθῶν ἐρημία, of a desert, Ar.Ach. 704: metaph., rude, rough person, ἐν λόγοις Σ. Plu.2.847f, cf. Men.533.13.II at Athens, one of the city police, which was mainly composed of Scythian slaves, Ar.Th. 1018, 1026, Lys. 451; cf. .2 = ἱπποτοξότης, Ael. Tact.2.13. -
7 συμπλέκω
A twine or plait together, συνδεῖν καὶ ς. Pl.Plt. 309b;στέφανον Plu.Eum.6
; σὺν δ' ἀναμὶξ πλέξας ἶριν having twined the iris therewith, AP4.1.9 (Mel.);ἄτριον κερκίδι Theoc.18.34
; τὼ Χεῖρε ἐς τοὐπίσω ξυμπλέκοντες joining their hands behind them, Th.4.4; σ. τινὶ τὰς Χεῖρας join hands, become intimate with one, Plb.2.45.2, cf. 47.6; soσ. σπέρμα καὶ γάμους τέκνων E.Fr.326.5
: abs., πλάταισιν ἐσχάταισι ς. perh. binding the whole together, Id.IA 292 (lyr.):—[voice] Pass., to be twined together, plaited,ἐκ τῶν θαλλῶν Din.1.18
;ἡ ψυχὴ διὰ τὸ συμπεπλέχθαι πρὸς τὸ σῶμα Arist.de An. 406b28
, cf. Placit.1.7.31;πρὸς ἄλληλα Pl. Ti. 80c
;λύγοισι σῶμα συμπεπλεγμένοι E.Cyc. 225
; ὅταν συμπλᾰκῇ [τὰ στελέχη] when they are twisted together, Thphr.CP5.5.4; ἴχνη συμπεπλεγμένα tracks entangled, crossing in different directions, opp. ὀρθά, X.Cyn.5.6.2 combine notions logically under one term,σ. εἰς τὸ αὐτὸ κίνησιν καὶ ἀριθμόν Arist.de An. 409b11
, cf.EN 1119b30; join words so as to form a proposition,σ. τὰ ῥήματα τοῖς ὀνόμασι Pl. Sph. 262d
, cf. Tht. 202b:—[voice] Pass., ; of words, opp. ἁπλῶς λέγεσθαι (to be used singly), Arist.Ph. 195b15, cf. Metaph. 1014a13; κατηγορίαι συμπεπλεγμέναι complex, opp. ἁπλαῖ, Id.APr. 49a8, cf. Int. 16a23, PA 643b30; περὶ τοῦ -πεπλεγμένου on the compound sentence, title of work by Chrysipp., Stoic.2.68.3 more generally, εὖ τοῖς ὀνόμασι σ. τοὺς νόμους mix up or interweave the laws with rhetorical ornament, D.58.41; σ. τὰς πίστεις τῶν ἀσθενῶν τοῖς προτεινομένοις combines the proof of the weak points with.., D.H.Rh.8.5; cf. συμπλοκή; σ. πράξεις connect, involve them in mutual relations, Plb.5.105.4, D.S.16.42; [ συμπτώματα] Gal.18(2).157; but σ. ἀλλήλαις τὰς πράξεις mix them up, confuse them in a narrative, Plb.5.31.4, cf. Vett.Val.352.27;ἑτερογενῆ σημεῖα συμπλέκων Gal.16.747
.4 mix ingredients, Sor.1.77, Gal.12.647:—[voice] Pass., Arist. Ph. 189b5, Philum. ap. Orib.45.29.59.II [voice] Pass., of persons wrestling, to be intertwined, locked together (cf. σύμπλεγμα), συμπλεκέντος Γωβρύεω τῷ Μάγῳ Hdt.3.78
, cf. Gal.15.124: generally of combatants, to be engaged in close fight,συμπλακέντες διαγωνίζεσθαι D.9.51
, cf. Plb.1.28.2, Luc.Symp.44;σ. τοῖς πολεμίοις Plb.3.69.13
;πρὸς τὴν οὐραγίαν Id.4.11.7
; of a ship, to be entangled with her opponent, Hdt.8.84, Plb.1.23.6: metaph., to be at grips with, συμπλακέντα τῇ Σκυθῶν ἐρημίᾳ (i. e. Euathlus) Ar.Ach. 704; συμπεπλέγμεθα ξένῳ we are entangled or engaged with him, E.Ba. 800, cf. Aeschin.2.153;περὶ τὸ βῆμα τῷ Περικλεῖ Plu.Per.11
; of war, ; of disputes, etc., to be involved in, λοιδορίαις ς. Pl.Lg. 935c; ταῖς μάχαις, τοῖς πολιτικοῖς πράγμασιν, Phld.Mus.p.27K., Rh.1.11S., cf. BGU 1011 iii 7(iii B.C.);σ. τοῖς Στωικοῖς Luc.Symp.30
;σ. καὶ μεμψιμοιρεῖν Plb.18.8.3
.2 of sexual intercourse,Θέτιδι συμπλακείς S.Fr. 618
; συμπλέκεσθαι ἀλλήλοις to be locked together, Pl.Smp. 191a, cf. e; in Arist. of animals, HA 541b3, 542a16.3 Astrol., enter into combination, τῇ Σελήνῃ ὁ τοῦ Διὸς ς. Vett.Val.120.2.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συμπλέκω
Перевод: с греческого на все языки
со всех языков на греческий- Со всех языков на:
- Греческий
- С греческого на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий
- Русский